Régóta foglalkoztat, hogy az Esterházy család hercegi levéltára milyen, leíró jellegű forrásokat tartalmaz városunkról. A legkorábbi ilyen magyar nyelvű irat tudomásom szerint az alább következő, 1798-ban keletkezett dokumentum, amelyet a tamási helytörténeti kutatás még nem hasznosított. A közzétett szöveg csak Tamási leírását tartalmazza, Henye, Adorján és Kosba (benne Miklósvár) leírása külön szerepel. Néhány mondatot kihagytam, ezeket (…) jellel jeleztem. A nagy kezdőbetűket megszüntettem, az egybe tartozó, de akkoriban külön írt szavakat összevontam, néhány hiányzó írásjelet pótoltam, az idegen szavak jelentését szögletes zárójelben adtam meg.
A hazai államismeret úttörője, Bél Mátyás a 18. század első felében az egész országra kiterjedő adatgyűjtést végzett, műve városunkat néhány sorban érinti (a Koppányt tévesen Kaposnak említi). A század végén, 1799-ben utazott át megyénken Kitaibel Pál botanikus, aki elsősorban a természeti értékekre figyelt fel.
