Tolnatamási

Következő forrásunkhoz – amely nem csupán Tamásiról, hanem az egész járásról szól – nem kívánkozik hosszas magyarázat. A megyei alispánhoz beküldött 1863-as kérdőív kérdőpontjait nem ismerjük, de a főszolgabíró által megfogalmazott válaszok így is egységes képet nyújtanak a Tamási székhelyű dombóvári járás fekvéséről, a lakosság megélhetéséről, az építkezési szokásokról, az éghajlatról, a tenyésztett állatokról és a puszták számáról.

VIII. A dombóvári járás főszolgabírájának jelentése a járás gazdasági helyzetéről, 1863

 „A’ kérdő pontokra feleletek:

a) Tolna Vármegye 5. főszbírói járása, u: m: központi, Földvári, Simontornyai, Völgységi és Dombóvári járásokra van fel osztva, — a’ dombóvári járás térmértéke megközelítőleg tesz 17 1/4 négyzetmértföldet.

b) A’ lakosság kereseti forrása földmívelés, és barom tenyésztés; a’ többség gabona, ’s szöllő termesztés, és barom tenyésztésből él, a’ mester iparág e’ járásban nem számos egyéniség által űzetik, mégis előszeretettel a’ csizmadia és takács mesterség űzetnek kiváló iparkép: molnár van az egész járásban megközelítőleg 125. kiknek minden egyes malmuk egy 24. óra alatt 3. pozs[onyi]. mérő gabonát képes megőrölni, és így a' 125. malom egy 24. óra alatt megőröl 375. pmérőt: mester emberek Ozorán, Ireghen — Dombóváron és Döbröközön vannak legszámosabban.

c) A’ községek vályogból, de leginkább földből tömött, és zsupp tetőkre épített házakkal bírnak, melyek kevés kivétellel, kitsinyek, szűkek és alatsonyak, — alkalmas lóistállóik kevés számmal találtatnak azokis csak ez előkelőbb földmíveseknél, — fürdők, és gyógyforrások nincsenek, kastélyok, Ireghen, Ozorán és Miklós váron Tamási mellett léteznek, kolostor az egész járásban nincsen, nagyobb épületeik Dombóváron, Ozorán, Ireghen, és Tamásiba találhatók, a’ járás hatóság Tamási mező városban székel, nagyobb intézetek nincsenek, egyes műtelep Ireghen t: i: egy ipar gőzmalom létezik, és megőröl egy 24. óra alatt 300. p. mérő gabonát.

d) az éghajlat szelíd és kedvező, az évszakok tartalma rendes, hévmérték: a’ nyári 20, téli 3—4. fok, rendes szelek Mártzius hóban, ködök Octóber és November hónapokban szoktak megjelenni, ezeknek befolyása az egésségre nézve veszélyesnek nem tapasztaltatott, a’ Dombóvári járás egésséges — az egésségre roszbehatású kipárolgások nincsenek; egyébbiránt a’ hideglelés az emberek, a’ lép fene pedig a lovak és szarvas marhák közt mint járvány időn ként uralkodni szokott.

e) A’ lovakfaja kitsiny, használati képessége közép lovaglásra könnyűek, vonásra alkalmasaik, a lótenyésztés nemesítésére díjjazások adatnak Szegzárdon, a községek jó méneket tartanak, Ozorán van herczegi ménes, a lovak közép ára 180 ft, a szarvas marhák faja magyar, ezeknek összes száma a járásban 11,421. drb, a lovak száma 8132. drb, a kocsiknak szerkezete és készítés módja egyszerű teherhordó gazdasági czélra alkalmazott, a kocsi tengely belső világossága 3. sukk 2. czoll.

f) Nagyobb birtokok és Urodalmak: a Dombóvári, Ozorai és Ireghi. Dombóvárihoz tartozó puszták: Újdombóvár, Szarvasd, Mászlón, Békató, Ó és Újkonda, Leperd, Nosztány, Szilfás, Karos, Ó és újdalmand, Tüskés, Csurgó, Kardos, Görcsény, és Kozmand, ezek összes térmértéke megközelítőleg 31,304. hold 326. négyzet öl.

Ozorai urodalomhoz tartozó puszták: Döbrente, Dorog, Kis gyánt, Majsa, Adorján, Birod, Kosba, Henye, Kistava, Ó, és Új Martincza, Medgyes, Bulcsár, és Benczeerdő, ezeknek összes térmértéke 29,156. hold 291 négyzet öl.

Ireghi urodalomhoz tartozó puszták: Alsó Iregh, Muth, Csehi, Bántova, Hékút, Okrád, Zárdoka, melyeknek térmértéke tesz 13,348. holdat, és 1138 négyzet ölet.

Kovács János főbíró”

Forrás: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve II. Szerk. K. Balog János. Szekszárd 1985, 207-208.