Tolnatamási

Vályi András és Magda Pál rövid, egy mondatnyi terjedelmű ismertetése olyan földrajzi névtárakból származik, amelyek az ország minden települését megemlítették. A község fekvésén kívül – amelyet mindkét szerző hibásan ad meg – a tömör leírások szinte csak egy-egy természeti adottságot emelnek ki. A harmadik idézet Moldoványi József 1824-es megye-ismertetéséből származik, amely a Tudomány Gyűjteményben, a hasonló műfajú írások kedvelt megjelenési helyén látott nyomdafestéket (hasonlóan Szalay Antal hat évvel később közreadott, terjedelmes Tamási-leírásához). Érdekes, hogy a mások által is említett látnivalók (templom, kastély, vadaskert) mellett kiemeli a helyi iskola épületét is, majd hosszasan szól a Likashegybe vájt, föld alatti barlangrendszerről, végül pedig egy történeti mondát is rögzít a tamási várról.

III. Vályi András leírása, 1799

„Mezőváros Tolna Várm[egyében]. földes Ura H[erce]g. Eszterházy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Kaposvize mellett, Simontornya, és Dombó között; határja a’ természetnek szép javaival bővelkedik.”

Forrás: Vályi András: Magyar országnak leírása. III. Buda 1799, 455.

IV. Magda Pál leírása, 1819

„Tamási. Regölytől n[ap]ny[ugat]. ész[ak]. f[elé]. szép fekvése a’ Koppány völgyében, jeles kastéllyal; van veresbora.”

Forrás: Magda Pál: Magyarország és a határ őrző katonaság vidékeinek legújabb statisztikai és geographiai leírása. Pest 1819, 290-291.

V. Moldoványi József leírása, 1824

„Tamási, nagy és népes mező város Koppány vize’ jobb partján. Ékesíti ezen várost szépen egy jeles dombon épűlt bekeritett és messzire látszó Templom, azok kies vidékje, és által ellenben a’ hegyek’ alján Hertzeg Eszterházy két emeletű, és négy szegletre épült vadász kastélyja, egy nagy vadas kertnél fent álló kő kerítése, és más nagyobb épületek, a’ jól fundált oskolája pedig az egész vidéken jelesiti.

Tamási városa mellett fekvő erdőben ezek előtt egynéhány esztendőkkel találtatott egy hoszszú lyuk a hegybe pintze formára bévájva, mellyben egy hoszszú Ambitus vagyon, kisded szobátskákra, és egy ebédlőre felosztva: minthogy pedig a’ templom’ omladékja mindjárt ezen jelenvés mellett látszatik lenni, az a közvélekedés, hogy ezen föld alatt való lakásban a’ Törökök’ ideje alatt Barátok laktak, kik magokat minden emberi társaságtól, és a’ Pogány ellenségnek nyomorgató karjaitól ezen vadonban meghúzván, a’ haza’ megszabadításáért titkon végezek ájtatosságaikat. A’ vadas kertnek pedig közepében egy omladozott várnak szomorú hulladéki hevernek – mellyek a’ Törökök’ pusztitó kívánsága által széljel hányattattak. Különös azon hagyomány, melly itt a’ Pór nép között a’ Tamási, Ozorai, és Simontornyai várakról fent vagyon, és forog. Ők a’ nevezett várakat mind Török munkának tartják, és Tamásiba egy gazdag Tamás nevű Basát helyheztetnek, kinek két gyermeke lévén Simonnak Simontornyai várat – Odora leányának pedig az Ozorai várat építtette – holott bizonyos az, hogy ezen várak a’ Törökök’ beütése előtt már virágoztak, és azok által vivással el fogattattak. Lakosai Tamásinak mind Római Catholicusok.”

Forrás: Moldoványi Jó’sef: Tolna Vármegye Geographiai, Statisztikai, és Topographiai esmértetése. Tudományos Gyűjtemény 1824, X. 64.